A történelmi feljegyzések szerint 476 évvel ezelőtt, 1550. július 7-én vezették be Európába a finom kakaóalapú italt, ezért lett aztán ez a nap a Csokoládé Világnapja.

Egy legenda szerint, amikor Hernando Cortes spanyol felfedező Mexikóba érkezett aranyat és ezüstöt keresve, Montezuma azték uralkodó azt hitte, hogy egy reinkarnálódott istenség, és egy pazar lakomával fogadta, ahol egy kakaóitalt szolgált fel neki. A kakaóbabot kezdetben az aztékok és maják termesztették Dél-Amerikában, majd miután a spanyol hódítók megérkeztek az Újvilágba, a kakaóbab termesztésének értékét is felfedezték. Találékonyságukkal hozzájárultak a csokoládéital receptjéhez cukor és fűszerek édesítésével. A csokoládé innentől vált népszerűvé a spanyolok körében, akik felfedezésük után mintegy 100 évig titokban tartották az előállítási módot. Végül – akkor még csak italként fogyasztva – megérkezett Franciaországba, majd Angliába, ahol az első csokoládé bolt 1657-ben nyílt meg.

A csokoládé a gazdagok kiváltsága maradt egészen az ipari forradalomig, amikor is olyan új technológiákat hoztak létre, amelyek a csokoládé használatát a nagyközönség számára hozzáférhetővé tették. 1828-ban Conrad J. van Houten találta fel azt a módszert, amellyel a kakaóvajat el lehet választani a portól. Így az italok és a csokis sütemények is sokkal könnyebben elkészíthetők. Az első csokoládét Joseph Fry készítette 1847-ben, amikor felfedezte, hogy ha a kakaóvajat porral keveri, könnyen formázható pasztát kaphat. 1868-ban a Cadbury, egy kis angliai gyár elkészítette az első csokis dobozt, az első tejcsokoládét azonban a svájci Daniel Peter találta fel 1857-ben Henri Nestle-lel együttműködve. A mai csokoládé finomsága a svájci Rudolph Lindtnek köszönhető, aki 1879-ben feltalált egy speciális gépet, amely a csokoládét homogenizálta.

Magyarország nemcsak fogyasztásban, hanem a termelésben is jeleskedett az elmúlt századokban. Első csokoládégyárunkat Stühmer Frigyes alapította 1868-ban. Legismertebb termékük – amely a gyáralapító unokája után kapta a nevét – a Tibi csoki 1941-ben került az üzleteik polcaira.

A közhiedelemmel ellentétben, a csokiban nincs boldogsághormon. Fogyasztásakor béta-endorfin szabadul fel a szervezetünkben. Az endorfinok csökkentik a testi fájdalomérzetet, így akár euforikus élményt is képesek kiváltani. A csokievés ezt és a szerotoninszintet is növeli, ezek is összefüggésbe hozhatók azzal, miért lesz jobb kedvünk, ha csokit eszünk.